Joensuu, Finland

Finland/Finnország

Report

We are Andi, Éva, Joli and Renáta - primary school teachers from Bicske, Hungary.

We took part in an Erasmus+ project at Mutalan School from 25th March to 29th March 2019. Our aim in this mobility was job shadowing. That is why we visited many lessons (Maths, English, Craft, Finnish and History) and spent as much time as it was possible with all the teachers to talk about teaching. We were grateful to get the opportunity to visit Koli National Park. It was the most amazing experience we could get about Finnish nature and its beauty. We also got the chance to take some lessons: we introduced Hungary to the school and had some workshops, where we made traditional Hungarian decoration for Easter with the pupils.


Some impressions about Finnish schools, which we liked the most:

-Pupils can work free, leave the classroom if they want (without any behaviour problems). They know what they have to do and they also want to develop.
- The material and financial background of the school because the government provides everything.
- At school canteen children can choose what to eat. There is always a wide variety of food and vegetables because healthy food is really important.
- There is always a teacher assistant who helps children (especially with younger pupils) during the lessons.
- All the pupils and teachers are really calm, happy and motivated. There is no stress on them. Moreover, parents and all society respect teachers and their work.
-The director of the school is also a teacher and has got a class. He does his official work in the afternoon.
All in all, we would like to say thanks for the possibility to spent this week in Joensuu. Thanks for all the teachers at Mutalan school for taking care of us.


Beszámoló hospitálásomról a Joensuu-i MUTALAN KOULU iskolában

A mobilitás célja a kompetenciák megfigyelése volt anyanyelvi, idegen nyelvi, informatika és matematika területeken. Néztünk matematika, finn, történelem, technika és angol órákat.

Az én területem az informatika volt. Az iskolában nem láttunk informatika órát, mert náluk az informatika nem egy különálló tantárgy, hanem bele van építve minden tanórába. Órákon gyakran használják a Kahoot!-ot tudásmérésre, értékelésre. Minden tantárgyból kapnak a gyerekek a tanév során többször is olyan feladatot, hogy beszámolót, bemutatót készítsenek. Készíthetnek hagyományos plakátot, de bemutathatják PowerPoint-ban, vagy amiben nekik tetszik. Az iskola IKT eszközökben gazdag. Minden teremben van projektor, dokumentum kamera, egy tanári és a termekben hátul 3 asztali számítógép, valamint tanulói ipad-ek. Az eszközöket a tanórákon önálló munka során bármikor használhatják, ezzel is segítve a tanulásukat. Például technika órán, a tableteken, a neten keresgélnek. Megnézik, hogyan kell táskát varrni, program segítségével megtervezik, megrajzolják, majd elkészítik. Bár informatika óra nincs, de informatikusa (informatika tanára) van az iskolának. Feladata, hogy rendben tartsa az eszközöket és segítse a tanulók munkáját (pl. bejár tanórákra), de foglalkozásokat is tart nekik. Matematika órán a gyerekek a testekről tanultak, s az informatikus kivitte őket az ún. munkaterembe, ahol a számítógépeken egy program segítségével kockákból különféle testeket, feliratokat készíthettek (fantáziájukra volt bízva), majd 3D-s nyomtatón kinyomtathatták. De technika órán készítenek a gyerekek például legóból robotokat, amiket aztán itt később programoznak. Számtalan módon épül be a gyerekek mindennapjaiba az informatika.

Az IKT eszközöket mind a tanárok, mind a gyerekek jól ismerik, használatuk számukra természetes. Mind a feladat illetve probléma megoldás, mind a tanulás során használják, kihasználják a technika nyújtotta lehetőségeket.

A matematika órák felépítése, tananyaga hasonló a miénkhez. Ugyanazt tanulják, csak rövidebben, lényegre törőbben. A tankönyveket tanulmányozva, a tananyag mennyisége és a feldolgozás sorrendje tér el a miénktől. Röviden, lényegre törően, olykor játékosan vezetik be az új anyagot (pl. IKT eszközök segítségével), majd a gyerekek önállóan dolgozzák fel a megszerzett új információt, életszerű, gyakorlatias feladatok megoldása során. Gyakori hogy a közölt új ismeret után szöveges feladatot kapnak a gyerekek (így van a munkafüzetben) melyben alkalmazni kell az eddigi és a megszerzett új ismeretet is. Mindez segíti gondolkodásuk fejlesztését. A saját tempójukban haladva, a feladatokon keresztül megtapasztalják, elmélyítik, magukban a megszerzett új tudást. A tanár folyamatosan figyeli a munkájukat, szükség esetén segít, irányít. Csoportbontásban zajlanak a matek órák, a gyengébb tanulókat fejlesztő pedagógusok, illetve tanársegéd segíti.

A tanulók rendszeresen írnak felmérőket. Formatív és szummativ értékelés van.

Az iskolának 3 éve van új tanmenete, melyben az önértékelés nagyon fontos pont. Bármit is csinálnak, rögtön értékelni kell magukat a gyerekeknek. A tanárok folyamatosan értékelést vezetnek a gyerekekről. 4-től 10-ig osztályoznak, 7-8 az átlag. "Félévkor" (decemberben) a tanárok leülnek a gyerekkel és a szülőkkel és átbeszélik a tanuló addigi teljesítményét, eredményeit, megbeszélik, hogyan tudnák közösen tovább segíteni, fejleszteni őt.

Az iskola részt vesz a PISA mérésen, de jelenlegi eredményeik már nem olyan jók, mint évekkel ezelőtt.

A tanórákon ritkán szabják meg a munkaformát. Bár a tantermekben a padok csoportmunkákhoz vannak berendezve, a gyerekek dolgozhatnak egyedül, párban, segíthetik egymást.

A tanórák felépítése megegyezik a miénkkel. Óra elején felállnak, köszönnek, a tanár bevezeti az új anyagot, vagy elmondja a feladatot... Arra törekednek, hogy a gyerekek szabadon, jól érezzék magukat (gumilabdán ülhetnek, kint kis kuckóban oldhatják meg a feladataikat), saját tempójukban dolgozhatnak, az önfejlesztésre, önállóságra helyezik a hangsúlyt.

Az önálló tapasztalatszerzésen, a közös munkán, az együttműködésen van a hangsúly. Az iskolában a közösségépítés a lényeg.

Bognár Éva
Informatika és matematika szakos tanár


Finnország, hospitálás egy finn iskolában

2019. március 25-29-ig Finnországban jártam 3 kollegámmal együtt. Joensuuban, Észak-Karélia fővárosában a Mutala általános iskolában látogattunk tanórákat. Hiába volt március a naptár szerint, Joensuuban méteres hó és hideg fogadott minket.

Az iskolában azonban nagyon szívesen láttak és a pár nap alatt sok érdekes dolgot tanultunk. A finn általános iskolákban 6 évfolyamos van. Ebben az iskolában összesen 121 tanuló jár és minden évfolyamon egy osztály működik. Az osztályfőnök tanít minden tantárgyat. Nagyon szimpatikus ez a módszer, hiszen a tanárnak lehetősége van alaposan megismerni a diákjait és családi hátterét, nem kell egyik óráról a másikra rohannia és rugalmas időbeosztást biztosít. Az osztályok órarendje elárulta, hogy itt nem túlterheltek a gyerekek. Jut idő a munkára, de nincs felesleges stressz. Jut idő a szünetekben a játékra: kölcsönözhetnek játékokat, amelyeket kivihetnek az udvarra. A tanítás reggel 8 órakor kezdődik és délután 2 óráig mindenkinek véget ér. A délután hátralévő részében van élehetőség napközire, ha valaki igényli, de nem sok ilyen tanulót láttunk.

A tanórákon a tanár mellett részt vesz egy pedagógia asszisztens is, főleg a kisebbeknél bizonyul ő nagy segítségnek. További segítséget jelenet a fejlesztőtanárok jelenléte, akik többféle módszerrel dolgoznak. Vagy kiviszik a fejlesztésre szoruló tanulókat az adott osztályokból és külön dolgozik velük vagy egy adott osztály órájára viszi be a tanulót, hogy a többiekkel együtt újra gyakorolhassa azt, amiben lemaradt.

Az iskola legfontosabb alapelve a közösség. Az osztályból indul ki, majd bővíti a kört az egész iskolával. Az iskola eredményes működéséhez elengedhetetlen a jó kapcsolat a szülőkkel, erre is nagy hangsúlyt fektetnek. Minden tanévben leülnek az osztályfőnökök a hozzájuk járó gyerekekkel és szüleikkel, hogy megbeszéljék a tanulmányi eredményeket, a magatartási és egyéb problémákat vagy sikereket. Ha bármilyen gond van a tanulóval, azonnal kapcsolatba lépnek a szülővel és együtt igyekeznek megoldást találni. Az iskolának rendszeres vendégei vannak: különböző országokból érkező tanárok, akik akár több hónapot is itt töltenek és tanítanak. A közös nyelv az angol és ez remek alkalom a tanulóknak arra, hogy tanulják, használják és gyakorolják ezt a nyelvet. Az idő alatt, amíg mi ott voltunk rajtunk kívül volt egy belga tanár, egy görög tanárnő és egy olasz gyakornok is.

Érdekes volt látni, hogy az iskolában nyugalom van (minden gyerek és felnőtt tudja dolgát, nincs felesleges feszültség és konfliktus) és valóban élmény órákra járni. Meg kell említenem persze azt is, hogy az iskola felszereltségét az állam maximálisan biztosítja. Itt a szülőknek nem kell füzetet, ceruzát, ragasztót venni - mindezt az iskolában ingyen megkapják.

A hét közepén különleges napot tartottak. A tanulók egyik foglalkozásról mentek a másikra a tanrendi óráik helyett. Az egyik állomáson mi, magyarok voltunk. A hozzánk érkezőknek bemutattuk Magyarországot utána pedig egy húsvéti tojást készítettek segítségünkkel.

Ezen a napon, délután a tantestület kirándulásra vitt minket a közeli Koli Nemzeti Parkba. A havas táj és a túra a méteres hóban már önmagában is feledhetetlen élmény volt, de amikor pihenésként bevittek minket egy tradicionális kunyhóba, ahol középen égett a tűz és a házigazda feleségével együtt ott sütött-főzött nekünk, kifejezetten azt éreztem egy mesevilágba csöppentem. Hagyományos finn ételeket ettünk és átjárt minket a finnekre jellemző nyugalom és elégedettség.

Az utolsó napon volt lehetőségünk arra, hogy levetítsük a Magyarországról valamint az iskolánkról szóló prezentációinkat a tantestület és a diákság előtt. 

Ivanics Renáta 
Angol tanár


Tapasztalataim a Joensuu-i MUTALAN KOULU iskolában

A mobilitás célja az anyanyelvi, idegen nyelvi, digitális és a matematikai kompetenciák megfigyelése volt a Joensuu-i MUTALAN KOULU iskolában.

Az én részterületem a matematikai kompetencia fejlesztésének megfigyelése volt.

Finnországban az alapfokú oktatás 1-6. osztályban történik, s ezalatt a 6 év alatt 1 pedagógus tanítja a gyerekeket. Az általunk meglátogatott joensuu-i általános iskolában is alapszintű képzés folyik. Az iskola és azon belül is a tantermek a legkorszerűbb digitális eszközökkel vannak felszerelve, s ezen kívül minden oktatási segéd- illetve szemléltetőeszköz a rendelkezésükre áll. Ezek e lehetőségek a mai fiatalok motivációját rendkívüli módon elősegítik.

1-3. osztályban látogattunk matematika órát. A tanórák után lehetőségem volt a finn matematika tankönyvek tanulmányozására is. Nagyon fontos különbség a finn matematika tananyagot a magyar matematika tantervvel összevetve, hogy egész más a tananyag elrendezése. Sokkal logikusabban, egész más megközelítéssel dolgozzák fel ugyanazt a matematika tananyagot.

Kevesebb feladatot oldanak meg a tanórákon. Sokkal több lehetőségük, idejük van egy-egy feladat más és más szempontból való megközelítésére. A gyerekek dönthetnek arról, hogy milyen eszközöket használjanak, hogyan oldják meg és abban is, hogy hol oldják meg a kapott feladatot. Ezek a szabad választási helyzetek kreatívabbá teszik a finn iskolásokat. Kevesebb hangsúlyt fektetnek a számolási rutin fejlesztésére, ezzel szemben a gondolkodást, a matematikai problémamegoldást fejlesztő feladatok kerülnek hangsúlyosabban a gyerekek elé.

Az értékelés sokkal kevésbé hangsúlyos, mint nálunk. Az első félévben egyáltalán nem kapnak osztályzatot (4 -10) a gyerekek. A félév végén egy komoly beszélgetés keretében (szülő - pedagógus), a pedagógus szóban értékeli a gyerekek teljesítményét, megbeszélik a felmerülő problémákat, illetve az előttük álló feladatokat. A 2. félévben már több érdemjegyet is kapnak a tanulók. Minden tesztet megelőz egy diagnosztizáló mérés, mely segíti felmérni, hogy melyik tananyagrészt milyen mértékben sajátítottak el a tanulók, szükséges-e további fejlesztés.

Az iskola, mint szinte mindegyik finn iskola, egy évfolyamonként egy osztályt működtető általános iskola. Kb. 120 tanuló jár az intézménybe. Nagyon családias, nyugodt légkör veszi körül a gyerekeket. Mindenki ismer mindenkit. Szeretettel fordulnak egymáshoz, segítik egymást, ha szükséges.

Jó volt részese lenni egy ilyen emberléptékű korszerű általános iskola mindennapjainak.

Köszönöm a lehetőséget! 

Pósfai Andrea
Mérésértékelési szakértő


Hospitálás Finnországban

2019 tavaszán lehetőségem volt eltölteni egy hetet a finnországi Joensou egyik általános iskolájában. A hospitálás témája a kompetenciafejlesztés volt. Magyartanárként ez a tanulók anyanyelvi kompetenciájának fejlesztését jelenti.

Természetes azonban, hogy nem lehet kiragadni csak egy megfigyelni valót. Ahogy a gyerekek iskolai életében is minden mindennel összefügg, úgy ért minket is számos hatás az óralátogatások és az iskolai rendezvények során. Próbáltam választ találni arra a kérdésre, hogy miért teljesítenek a finn gyerekek jobban a nemzetközi méréseken magyar társaiknál.

A válasz részben megnyugtató, részben elkeserítő. Megnyugtató azért, mert nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a magyar pedagógusok módszertani kultúrája nagyon hasonló finn társaikéhoz. A tanítási órák felépítése, a feladattípusok, a tankönyvek sok hasonlóságot mutattak. A módszerek, az óravezetés tekintetében a magyar és a finn tanárok is szabadon dönthetnek és döntenek is annak érdekében, hogy tanítványaikat egyre jobb teljesítményre sarkallják. Magyarország mégis hátul kullog a nemzetközi mérésekben, annak ellenére, hogy a gyerekek IQ-ja gyakran magas. A válasz talán a finn iskolarendszer felépítésében, a tananyag mennyiségében és minőségében keresendő.

A 7 éves korban kezdődő és 6 évig tartó alapozó szakasz (mi ilyen iskolában voltunk) lehetővé teszi a lassabb haladást, az ismeretek gyakorlását, elmélyítését. Sokkal kevesebb feladatot oldottak meg a gyerekek egy tanítási órán, nem hajszolta őket a tanár, nyugodt volt a légkör. Alapvető különbség a magyar rendszerhez képest, hogy sokkal nagyobb önállóságot adnak a gyerekeknek a feladatok megoldása során. Nem kell egyenesen ülni (ülni sem), nem kell a tanteremben tartózkodni, nem kell egyedül dolgozni..... A feladatot végre kell hajtani, a tanáruk és az iskola teljes feltételrendszere pedig megad ehhez minden segítséget.

És itt következik a válasz elkeserítő része. Az iskola felszereltsége, a tanítást és tanulást maximálisan támogató környezet láttán leesett az állunk. Úgy éreztem, mi fényévekre vagyunk ettől. A gyerekek mindent ingyen kapnak az iskolában: tankönyvet, minden felszerelést, a legmodernebb technikát (3 D-s nyomtató), étkezést. És megbecsülik azt, amijük van. Nincs pazarlás, a környezettudatos nevelés elvei érvényesülnek. A környezetük szép, tiszta, esztétikus volt.

A másik alapvető különbség az értékelési rendszerben van. Osztályozzák és százalékolják a gyerekek teljesítményét, de mégsem ez motiválja a megfelelő munkavégzést. Nincsenek vizsgák, nincs állandó kimeneti szabályozás, belső késztetésből tanulnak. Azt közvetíti a társadalom a családokon keresztül, hogy aki nem tanul, az nem boldogul, nem lesz értékes tagja a közösségnek legyen az kicsi vagy nagy közösség.

Amíg ezt nem tudjuk elérni a magyar iskolákban, amíg csak a rossz jegytől vagy intőtől való félelem motiválja a tanulók teljesítményét, addig a legfejlettebb módszertani kultúrával rendelkező pedagógus sem tud csodát tenni. Akkor sem, ha megpróbálja beépíteni a külföldi tanulmányutakon látottakat.

Bogán Gáborné

Bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola

Create your website for free!